Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Madár-megfigyelés

Madár – megfigyelés 

Fekete István: Tüskevár (részlet)madarles.1.jpg
 
" " " - Ne csörtessen, az áldóját, máris figyelnek!
Gyula azt sem tudta, hol vannak, és azt sem, hogy kik vagy mik figyelnek. A zajongás azonban elhallgatott, és
Matula majdnem úgy kúszott be valami sűrűségbe, amiről kiderült, hogy egy leskunyhó.
Gyula szuszogva mászott bagó szagú nevelőapja mellé.
- Talán nem vettek észre, ne mozogjon.
A fiú megdermedt, de szeme szokta már a homályt. Matula elővette bicskáját, és a befelé nőtt nádleveleket kezdte sorjában levagdosni, de maga a nádszál ettől meg sem mozdult.
- Van már két hete, hogy erre jártam, aztán a nád mindjárt elfoglalja, ami az övé. Még a likakat megtisztogatom, aztán vigyázva bújjon ide előre.
A kunyhó aljában vastagon volt a száraz sáslevél.
- Ez nem vizes, Matula bácsi.
- Nem hát. Cölöpön van az egész. Deszka az alja, de nem lehet látni, mert a nád benőtte.
Kint pedig újra elkezdődött a sokhangú lárma. Gyula óvatosan odacsúszott az öreg mellé, s amikor kileskelődött egy pillanatra, elakadt a lélegzete. Előtte volt az egész tó, és kicsit alatta is, mert a kunyhó magasabban volt a víznél. És előtte volt a csodálatos madárvilág kora reggeli jövése-menése, egész, látszólag gondtalan élete.
És milyen közel!
- Jaj, Matula bácsi - lehelte Tutajos, és csak a kezével mutatott, hogy nincs szava arra, amit lát. " " "Távcsövezés
 
Fekete István: Téli Berek (részlet)
 
" " " Esett a hó már három napja, és betakarta a világot. Betakarta a földet, és lefüggönyözte a látóhatárt, és hogy mi volt mögötte vagy alatta, azt látszólag nem lehetett tudni.
De Matula erre nem is volt kíváncsi, mert Matula tudta, hogy mi van mögötte, és mi van alatta. Tudta, hogy amíg a hó mozog, addig a berekben - egy-két kivételtől eltekintve nem mozog semmi. Ilyen kivételek a vadrécék és az északról érkezett bukómadarak, amelyek bizonyára ott vannak a vízen, de látni nem lehet őket. Talán egy-két liba is van közöttük, pár vendégsirály, s azzal vége.
A varjak beköltöztek a faluba, ahol mindig akad valami hulladék, utánuk a ragadozó madarak is, mert ott van veréb és galamb, míg idekint nincs semmi, ami látható. A fácánok a bokrok alatt lapulnak, a rókák öreg fák gyökerei alatt, a nyulak, ahol éppen alkalmas vackot találtak, a pézsmapockok és vidrák rejtett barlangjaikban, a nyestek, nyusztok, mókusok különféle fészkekben és odvakban, és a kis madarak mindenütt, ahol nem éri őket a hó és a szél.
 
MeghatározásLegjobb dolga van aránylag a két kis kuviknak a „gunyhó” padlásán, ahol csend, homály és hómentes, kellemes világ van.
De éheznek ők is, mert ilyenkor - talán a vidra kivételével, amelynek sohasem zárul be az éléskamrája -: minden élő állat éhezik a berekben. Ilyenkor kopik a nyári zsír, kiütköznek a bordák, csappan a begy, élesebbek lesznek a fogak, csőrök, karmok, szemek . . . " " "

 

Spektív

 

 

 

Madarak