Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mezőgazdálkodás

Mezőgazdálkodás 

Fekete István: Tüskevár (részlet)Bütyök
 
" " " - Jó reggelt, Balázs bácsi, ide ülök maga mellé – kapaszkodott fel Gyula az öreg kocsishoz, - mi újság?
- Mi lenne? A búzát, rozsot már elverték, most a zabot csépelik. Egy tehén felfújódott, de a főagronómus úr megszúrta, aztán leapadt. .. Nem veszi fel a gallért? Látom, megizzadt. " " "
 
" " " - Addig hazajövök, mert beszélni akarok vele. Aztán Balázs ne fogjon ki, hanem a ponyvákat vigye ki a gépekhez. Szárogatni kell a zabot. Visszafelé hozza el az olajoskannákat, de megmondja neki, hogy szalma közé pakoljon; mert ha a kocsi olajos lesz…
- Balázs vigyáz az ilyesmire.
- …aztán elmegy patkoltatni; menet nézzen be a szövetkezetbe, megjött-e a gálic meg a kötőfék. Ha nem jött meg, telefonáljanak érte, ha megjött, hozza a magtárba, de útközben szóljon be a bábához, mert Lakatos Jóska felesége kérte. " " "
Bálázás 
" " " - Látod, Bütyök, könnyű a mérnöknek, mert a mérnök valóságos számokkal dolgozik. Könnyű az építésznek, mert amit kitervez, az úgy is van; könnyű a cipésznek, a szabónak, mert adva van az anyag, és az nem változik meg; de nehéz a gazdának, mert jön egy jég, egy fagy, egy felhőszakadás, egy járvány, egy ostoba rendelet, egy rovarinvázió, szárazság és még ezer ismeretlen nyavalya, ami napról napra változtatja a munkát, a beosztást, a földek állapotát, a gépek használatát, a vetés rendjét, az aratás idejét: mindent. Ma kiadok egy rendeletet, és holnap már felborult minden, mert éjjel leszakadt az eső. Jövő héten át akarok adni száz hízott ökröt, beüt egy száj- és körömfájás, leromlik a jószág, kezdhetem elölről az egészet… szóval, itt néha úgy látszik, hogy nem is mi gazdálkodunk, hanem az idő és a véletlen, és mégis nekünk kell gazdálkodnunk, és nem az időnek és véletlennek. " " "
 
" " " ... de a szemem megszokta; megjegyezni mindent, mert másként nem bírnék ezzel a gazdasággal.
Nagy baj lenne, ha én nem látnám meg, ha egy ló lesántul, az eke nem az előírt mélységben megy, a birka vakaródzik, mert rühös, a varjak egy bizonyos répatáblára gyülekeznek; mert ott a féreg, és valamelyik emberemnek fel van dagadva a képe, mert halogatja a foghúzást. Ezt majd megszokod te is, mert minden változásnak jelentősége van, és ez lehet jó, és lehet rossz… " " "Ganéjzás
 
Fekete István: Téli Berek (részlet)
 
" " " - Nagy vakáció! Ez az: nagy vakáció. - És meglóbálta a terjedelmes aktatáskát, amelyet dagadtra hizlaltak a tervek, kimutatások, elszámolások, előirányzatok, amelyek hetekig készültek, változtak, összezsugorodtak, kiterjedtek, néha megsemmisültek, de haláluk előtt szültek, és virgoncan szaporodtak.
Nagy vakáció! Igaz, rövidebbek lettek a napok, és több idő volt a tervek és egyebek elkészítésére, mert már délután négykor lámpát kellett gyújtani, de a gazdaság élt és termelt, az állatok ettek, szaporodtak, betegedtek, és a tavaszi munka előkészületei már ott hajráztak a raktárakban, magtárakban, pincékben, hűtőházakban, műhelyekben, vermekben, és azt az életet ki kellett szolgálni. " " "
 
" " " A magtárban hideg volt és csend. A nagy gabonahalmok sorjában álltak belül a vastag faoszlopokon, amelyek között utca volt, mint egy kiállításon. Itt mennek a nézők, és jobbról-balról a látnivaló. Sajnos, a felírások - legalábbis egyelőre - érthetetlenek voltak. Ilyenek: E 18 - 50 q, Sz. 75,q . . .

Aratás

- Búza - mondta Bütyök kissé bizonytalanul.
- Igen. Ez itt Eszterházi tizennyolcas, ötven mázsa vetőmag. Bőtermő, fagyot is állja, jó sikértartalmú. Hibája, hogy a kalászorsónak gyenge a nyaka. Ez nem pereg, ha kicsit megkésik az aratás, hanem akár kézzel, akár géppel aratják, lepattan az egész kalász, amit a gereblye is nehezen szed össze.
- Itt kézzel aratnak, István bácsi?
- Géppel. De van olyan év, és van olyan tábla, amit nagyobb veszteség nélkül csak kézzel lehet aratni.
- Ha sok az eső, ugye?
- Meg ha nitrogénban dúsabb a föld, mint kellene. Az ilyen vetést a szél is lefekteti . . . Ez itt Székács-búza hetvenöt mázsa, aztán ott jön még a Manitoba, a Diószegi, és az a kis halom a tavaszbúza.

Arhív-szénahordás

Bütyök belemarkolt a halomba.
- Elég apró szemű.
- Az. És nem is lehet várni tőle nagyobb termést. Azt mondják az okosok, hogy: "Tavaszbúza - ravasz búza" -: és ez így is van, de nem is lehet azt kívánni tőle, mint az őszi búzától. Tenyészideje csak fele; mint az őszinek, és csak akkor vetjük, ha az őszi búzát valami baj érte, és tavasszal ki kell szántani.
- Hát nem lehetne valami mást vetni helyette?
- Okos kérdés, Bütyök, látom, hogy gondolkodol. Persze hogy lehetne, és mégsem lehet. A gazdaságnak ugyanis van egy vetésforgója - a növények egymás utáni évenkénti sorrendje -, és van egy termés-előirányzata. A vetésforgót - ami évekre szól - nem lehet felborítani, mert akkor felborul a termés-előirányzat, ami annyit jelent, hogy például ebben az esetben a búzából nem lesz annyi, amennyire a gazdaságnak szüksége van. Azután még valami: a vetésforgót nem csak a szükségletek határozzák meg, hanem a trágya-előirányzat, a földek állapota és minősége. Egyik növénynek ilyen trágya kell, a másiknak olyan, sőt van, ami jól terem trágya nélkül is. Érted?

Arhív-kaszálás

- Értem, István bácsi.
- Na, mármost! Vegyünk egy közönséges előirányzatot. Kezdjük a kapásokon, kukoricán, répán; ezek alá mindig istállótrágyázunk, esetleg megtoldjuk műtrágyával is. A kapások után a föld gyommentes marad – hiszen négy-ötször is kapáltuk -, utána tehát teszünk tavaszi árpát lóherével. Azért tavaszi árpát, mert a kapások letörése, kiásása sokszor a késő őszbe ér bele, így őszi gabonanemű talajmunkájára már nem is lenne idő. Ez a föld azután kap egy őszi mélyszántást, amit tavasszal csak fogasolni kell, és bele lehet vetni a tavaszi árpát és a lóherét. A lóhere takarmánynövény, és - amint tudod - évelő. Az árpát learatjuk, de ott marad a lóhere, amely csak a következő évben ad teljes termést. Harmadik évben lekaszáljuk a lóherét, utána felszántjuk, és még abban az évben bevetjük őszi búzával, és a negyedik évben learatjuk a búzát. Ez - hiszen mondtam is - a legközönségesebb, úgynevezett négyesforgó.
Szóval minden negyedik évben lesz ugyanazon a táblán kukorica, árpa lóherével, lóhere, búza. Ez úgy van összeállítva, hogy mindegyik növény jó "előveteménye" a másiknak, azaz megfelelő állapotú és trágyatartalmú földet hagy az utána következőnek. Érted?
- Megértettem, István bácsi! Van erről valami könyv is?Cumi
- Van, Bütyök. Majd megkérjük barátodat - talán nem haragszik meg -, hogy vakarja elő a Bittera-féle „Általános és különleges növénytermelés"-t. És mára elég is a leckéből. " " "
 
" " " - Itt vagyok, István bácsi, minek van olyan furcsa jó szaga?
- Silótakarmány, melasz, korpa, meleg tej . . . meleg tehenek, szalma, széna stb. Na, mármost te tudni akarod, mi a siló, mi a silótakarmány, mi a melasz. Röviden elmondom, de aztán hozz magaddal ceruzát, papírt, és otthon, ha másban nem, a mezőgazdasági lexikonban kapsz választ. Esténként pedig megbeszéljük a részleteket . . .
Tehát: a siló eredetileg vermet vagy olyan tartályt jelentett, amiben nagy mennyiségű szemet, gabonát stb. tároltak. Itt azonban egy betontartályt jelent, melyben olyan takarmányokat erjesztünk, amelyek a levegőn elvesztenék értéküket, míg a silóban megerjednek, megpuhulnak, tápértékük növekedik, és télen akkor vesszük elő, amikor akarjuk. Silótakarmányok azok, amelyek nagy tömeget adnak, például az erre a célra vetett sűrű kukorica vagy az erre a célra feltépett kukoricaszár . . . ennek persze egész irodalma van, majd adok egy-két füzetet.
A melasz peddig egy cukorgyártási melléktermék. Barna, sűrű cukoroldat, amelyből azonban a cukrot már nem lehet kikristályosítani; hát vagy szeszt főznek belőle, vagy a takarmányok ízesítésére használják. Persze a melasznak is megvan a maga magas takarmányértéke.
A takarmányozáshoz még csak azt teszem hozzá, hogy itt a tehenészetben egyedi takarmányozás folyik. Van egy alaptakarmány, amelyet minden állat megkap, ezenfelül annyit, amennyit a tejhozam után megérdemel, és meg is kíván. A tízliteres tehén természetesen kevesebbet, mint a húszliteres. Takarmányozással emelni lehet a tejhozamot, de el is lehet rontani. Az aztán más kérdés, hogy van tehén, amelyiket agyontömheted, mégsem ad többet – mondjuk - hat liternél, mert a takarmányból nem tejet csinál, hanem húst, és meghízik, mint a disznó. Ezeket kimustráljuk.
Bütyök hallgatott, mert lassan emésztette meg az új fogalmakat és az új kifejezéseket. " " "
 aratas.2.jpg
⇒ Talajelőkészítés
⇒ Vetés
⇒ Növényápolás
⇒ Betakarítás, szüret