Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sütés-főzés

Sütés - főzés

Fekete István: Tüskevár (részlet)sutes.1.jpg
 
" " " A bográcsot nem hoztuk ki, Gergő bácsi.
- Nem is hozzuk. Az úgy jó, ha zsíros. Vizet forralunk benne, aztán kilöttyentjük és kész. Sose árt, ha egy kis íz marad benne. Van olyan csárda, ahol sose fogy ki a bográcsból a pörkölt, de az aztán olyan is... Egyszóval nem koszos, de nem is piszkos, csak egy kicsit zsíros… " " "
 
" " " Matula berántotta a haltartó hálót a csónakba, s a halat ott a deszkán gyorsan megtisztította.
- Ne felejtse el, hogy az élő halnak élete, döglött halnak meg halála a víz. Különösen ilyen melegben. Ha a hal elpusztul, azonnal ki kell venni a vízből, megtisztítani és hűvösre tenni, de legalábbis árnyékba. Sokkal tovább jó a húsa, mintha vízben hagyta volna. " " "
 
" " " - Igazad van. Én meg azt gondoltam: megcsinálom a halászlét, kész ebéddel várjuk az öreget.
kemence.jpgBütyök aggodalmasan vakargatta meg a tarkóját.
- Tutajos, elrontod…
- Majd meglátod!
- Akkor már nem lehet segíteni.
- Vágd a fát, Bütyök, megnyalod mind a tíz ujjad!
Bütyök erre felemelte hatalmas mancsát, és jól megnézte ujjait, amelyek nem látszottak nyalásra alkalmasnak. " " "
 
" " " A nap már jócskán túl volt a delelőn, mire Bütyök készen lett, de ekkor már gyomorkordító és nyálképző, csodálatos illatködök úszkáltak a levegőben.
- A szaga jó - mondta Bütyök -, most már csak Gergő bácsi hiányzik. Teríthetek?
Ekkor pár percre elfeledték, hogy ez az utolsó nap a berekben, és rejtett izgalommal néztek Csikasz után, aki elrohant a gyalogúton öreg gazdája elé. Matula már messziről látta a füstöt, s amikor kibukkant a rekettyék alagútjából, szaglálódott is.
- Aggyonisten- mondta, és a bográcsba nézett. Aztán a gőzbe tartotta kezét, azt is megnézte, és meg is szagolta.Kukorica
- Nono - mondta -, ebből alighanem lesz valami.
- Merhetek, Gergő bácsi?
- De gyorsan, mert nagyon kívánom.
Tutajos kiosztotta az ételt, de maga nem nyúlt hozzá, mert az öreg kényelmesen kavargatta a levest. Matula belemerítette kanalát a lébe, megfújta, és lassan szürcsölte.
- Valódi! - nézett Tutajosra. - Ha én csinálom, sem jobb, elhiheti.
- Igazán?
- Azért mondom, mert úgy is van. Nancsi meg az összes asszonyok elbújhatnak. Ennek már csak akkor lenne jobb íze, ha tél lenne, mert akkor még a meleget is jobban kívánja az ember. " " "
 
" " " - Hozza ki a deszkát. Most aztán nekilátunk! Elő a bicskát! Ezt is meg kell tanulnia, de ne nyomja meg a halat, mert elfakad az epéje, aztán keserű lesz a húsa is.
Tutajos Matula kezét nézte és - utánozta.
- Hozza a serpenyőt, máma sütjük a halat, ezért irdalom be. Látja, hogyan?
- Látom!
Matula sűrűn bevagdosta kétoldalt a halak húsát.
- Most aztán nem marad más tüske benne, csak a gerince. " " "
 Sült-disznóságok
" " " - Most eszünk valamit, valami jót, amilyent még nem evett.
Gyula ködös gondolatai szétrebbentek a képzelet tekervényes útjain, s olyasmire gondolt, hogy Matula már megjött a horgászatból, bíbictojás rántottát tálal, vagy Nancsi néni küldött valamit.
- Rakjak tüzet?
- Dehogy. Hideget eszünk.
- Mit eszünk, Matula bácsi?
- Kocsonyát. Amit a bográcsban hagytunk, megkocsonyásodik reggelre, és pirított kenyérrel… - Matula csak széles mozdulattal jelezte, hogy ez körülbelül a teteje a szakácskönyvekben található ínyencségeknek.
A pirított kenyérnek enyhe füstszaga volt, de a hús! A zsíros kocsonya! A meleg kenyéren olvadó lé!!!
Ettek hangtalanul.Szalonnasütés
- Van még, Matula bácsi?
Matulának jólesett ez a ki nem mondott dicséret.
- Hát mit mondtam?
- Matula bácsi… erről nem is lehet beszélni! Nancsi néni elbújhatik Piri mamával együtt.
- Szó köztünk maradjon… - emelte fel az öreg bütykös ujját, jelezve, hogy ez olyan titok, mint a fehérnép érzékenysége a főzési tudomány körül. " " "
 
" " " - Szalonnát sütök nyárson" - gondolta, s összefutott a nyál a szájában. Teste forrón száraz volt már, de az égést nem érezte.
- Szalonnát, zöldpaprikával - csapta vállára a törülközőt, de ebben a pillanatban egy nagy hal dobta fel magát a vízben és Tutajos gondolatai azonnal továbbszaladtak - és utána megfogom ezt a halat!
- Gyere, Csikasz!
A tűzön éppen megfelelő parázs volt. Gyula nyársat faragott, kenyeret vágott, s a szalonna kicsorduló levét a kenyérre csepegtette.
- Várj, Csikasz, a sorodra - intette a türelmetlen ebet, s csak akkor adott neki, amikor a tetemes szalonnát három zöldpaprikával bekebelezte. Csikasz meg volt elégedve az új gazdával, mert Gyula valóságos szalonnát adott neki, és nemcsak a bőrét. " " "
 

Finom

" " " Amikor a tűzrakás megrokkant kicsit, s a kék lángok már a parázson libegtek, Matula kenyeret szelt, s pirítani kezdte.
- Megnyúlósodott a kenyerünk; nem vette észre?
- Nem.
- Azért pirítom meg előbb. Majd a hátizsákot vigye be, és mondja meg Nancsinak, hogy jobban süsse ki a kenyeret, aztán inkább két kicsit küldjön, mint egy nagyot.
- Nancsi néni megharagszik.
- Meg hát, de inkább ő haragudjon fél óráig, mint mi együk a pimpós kenyeret egy hétig. Na, itt a pirítós, erre csorgassa a szalonnáját. Itt a só is meg a zöldpaprika.
Ezek után hosszú ideig nem szóltak egy szót sem. Ettek. Csak a pirított kenyér őrlése hallatszott a fogak között. Tutajos úgy érezte, hogy az előbbi korgás elolvadt, és gyomra teltsége lusta jóindulattal hanyatlott a jóllakottság ölelő karjaiba. " " "Tojásos
 
Fekete István: Téli Berek (részlet)
 
" " " - Adom a "táblát". . .
És előkerült újból a hajdani mérnöki asztal lapja, amely később Matula konyha- és ebédlőasztala is lett egyszerre. Tutajost a tábla teljesen elérzékenyítette, mert viharvert lapján mintha csengve-bongva végigszaladt volna a meleg, nádszagú, vöcsökrikkantásos, rigófüttyös, tündöklő nyár.
- Csak vakarja le a halat, Gyula, aztán hozza be, majd én felbontom. Megcsúszhatik a kés, ami nagyon éles; és pár perc alatt itt bent fel is enged, mert most egy jég az egész. " " "
 
" " " Matula kitálalt, aztán egy kis üveg apró, piros savanyú paprikát tett az asztalra.
- A lányom termése - mondta szerényen -, használják egészséggel.
A két fiú emlékezett még a nyárról ezekre a családi vonatkozású paprikákra, de remélték, hogy az ecet szelídített rajtuk valamit, mert eredeti állapotukban tűz és láng jelezte ennek a paprikának az útját, és a gyomorba érve, a rekeszizom harmonikázni kezdett. " " "
 

Nyárs De Lux

" " " Bütyök ezen úgy elérzékenyedett, hogy kiemelve egy kis gömbölyű paprikát, kedélyesen leharapta a csutkáról - mint
Matulától látta -, aztán kitátotta száját, és körülnézett.
- Víz! - mondta elhalóan és megrendülten. - Borzasztó! -
- Hát ha nagyon csíp, akkor adok egy kis bort . . .
- A-had-jo-hon, Gergő báhá . . . sokat!
Tutajos, az óvatos Tutajos majd lefordult a székről, annyira élvezte Bütyök "lángolását", közben egy szálka megakadt a torkán, és egyszerre elment nevető jókedve.
- Gergő bácsi, szálka van a torkomban.
- Jó - mondta az öreg. - Béla előbb szólt. Addig vágjon le a héja mellől jókora kenyérdarabot, kicsit rágja meg, és úgy nyelje le.
- Huh - mondta Bütyök -, hah! Egyél, Tutajos, ebből a paprikából . . . észre sem veszed a szálkát.
Tutajos közben nyelési gyakorlatokat végzett.
- Már nem szúr . . .
- A kenyér levitte. Egyék csak halat, Béla - tette le az üveget Matula -, attul végleg elmúlik. " " "
 

Bogrács

" " " - Ide azt a tormát, majd én megreszelem.
- Jó, jó - intette az öreg -, de vigye ki az ajtó elé, mert itt bent ríva fakad tőle. Nagyon jófajta torma, a lányom kertjében terem.
- Oda se neki! - vidámkodott Gyula. - Ha csíp bent, csíp kint is. - És megint megfeledkezett arról, hogy Matulára hallgatni kell, s arról is, hogy az ilyen családi eredetű fűszernövények rendkívül csípős természetűek. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a torma-kipárolgása először keményen megcsavarta Tutajos orrát, másodszor láthatatlan paprikát szórt a vezérek ivadéka "sasszemébe".
- Mi ez? - lehelte, és széttárta karját, mintha áldást akart volna osztani a jelenlevőkre, egyik kezében a reszelő, s a másikban a tormagyökér. - Mi ez?
- Torma! - mondta Matula. - A lányom termése.
Tutajos ezek után megesküdött magában, hogy Matula lánya kertjéből még a tökhöz sem nyúl; kitámolygott a kunyhó elé, és közben majdnem keresztüleset Bikficen, aki részvéttel szemlélte nagyfőnöke vaksi támolygását. " " "
Ebéd 
" " " - Ebéd! - kiáltott ekkor Matula - Hagyjanak mindent ott.
A tűz már csak egy halom parázs volt, körülötte eltakarítva a hó, egy nádkéve ülőkének, s a tűz körül sugárzó meleg.
- Egy kis húst sütöttem rácson meg egy kis kolbászt, lássanak hozzá. " " "
 

Fóliázás kemencében

» Bográcsolás
» Kemencézés
» Grillezés
» Tárcsázás
» Nyársazás
» Parázsban sütés

Csuka-sütés