Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szigetköz

Szigetköz szigetkoz-2.jpg

Fekete István: Tüskevár - részlet
 
" " "  - A csónak - rebegte -, az én csónakom! Becsszavamra - igazolta önmaga előtt a látványt, amely ugyanaz volt, mint amit azon a szörnyű számtanórán megálmodott. A csónak pontosan úgy hasalt a vízen, ahogy õ akkor elképzelte, ugyanazon öbölben, buzogányos sáskaréjban, görbe cölöphöz kötve, és szinte érzi a bokáján Bütyök rúgását. ” ” ”
 
 
A Szigetköz kialakulása a földtörténeti múltban 2, 5-3 millió évvel ezelőtt a harmadkor (tercier)szigetkoz--4.jpg és a negyedkor (quartier) határán kezdődött. Ekkor ömlött le a Pannon-tenger elhagyatott medencéjébe az Ős-Duna roppant vízmennyisége. A síkságon szétterülő víz nem tudta hordalékát tovább görgetni és nagy részét lerakva szigeteket, zátonyokat épített. Közöttük sok ágra szétválva folyt tovább. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A geológiai körülmények folytán a víz (a Duna) megtalálta mai útját, illetve folytatódott a sík terület feltöltődése. A folyó nagy esésű része a hegyvidékről (Alpokból) itt a síkságra (Pannónia) került. A folyás lelassult, s ezzel a hordalékmozgató képessége is lecsökkent. Lerakta hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastaggá vált. Ezen a hordalékkúpon szanaszét ágazó mederrendszer vonalai alakultak ki. A XIX. századi folyamszabályozás után ennek a csodálatos világnak egy része megmaradt. Ma is fészkelő helye a költöző madaraknak, rejtekhelye az állatoknak, mint például a szarvas.
szigetkoz-3.jpgA Szigetköz vízjárta vidéke limesként védte Pannóniát a római birodalom északi határaként. A népvándorlás hullámai is a terület peremvidékét érték, nem merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Szigetköz első állandó lakói a magyarok voltak. Lakossága ma is magyar bár található itt besenyő, kun, török itt-ott szlávcsaládnév is. A folyam elképzelhetetlen ereje félelmetes pusztítást, de egyben építést is végzett az idők folyamán. Ez a terület-átalakítás a települések beépítési módját is befolyásolta. Így a kialakuló magaslatokon települtek le az emberek. A házak a hordalékdombok tetejére, míg a kertek a dombok alja felé lejtettek.
A történelem folyamán nagy árvizes évek a következők voltak: 1242, 1426, 1760, 1809, 1845, 1850, 1862, 1883, és az eddigi utolsó 1954-ben. Lakóhajó
Az utolsó szigetközi árvizet a még élő idősebb nemzedék nem felejti el. Ekkor az ár Ásványrárónál a Nagy Duna árvízi gátját a víz átszakította és a Szigetköz nagyobb része víz alá került. A Győr-Révfalut védő körtöltés is átszakadt és elöntötte Révfalut. Azóta megerősítették a gátakat. Állami támogatással, társadalmi összefogással eltüntették a pusztító árvíz nyomait. A Szigetköz újjáépült.
A települések keletkezésének is van történelme. A szolgalegények tavasszal kihajtották a szigetekre a gazdák teheneit. S úsztatva egyik szigetről a másikra, kint legeltették a csordát késő őszig. Sokszor télen is kinn voltak a rideg tartású állatokkal. A pásztornép magának való volt. A család többi része (asszonyok, gyerekek) a magasabb szigeteken laktak. Ladikon mentek ki a pásztorhoz, aki a természeti elemek elleni védekezésül paticskunyhót épített magának. Ha gazdalányt vettek el (ez többször megesett), akkor valamelyik szigeten építettek maguknak házat. Ebből később tanyaszerűtelepülés fejlődött ki. A Duna szabályozás befejeztével ezekből községek lettek. (például Dunasziget= Cikolasziget, Doborgazsziget, Sérfenyősziget (Zátony), Tejfalu) egyesítéséből.Műholdkép

 Légi

 

 

 

Gyökér

 

Töltés

 

 

Arhív-Szigetköz

Híd

 

 

Gazfű

 

 

 

 

Térkép

 

Menüpontok

Lipót

Cikkek: 0

Dunakiliti

Cikkek: 0

Dunasziget

Cikkek: 0

Dunaremete

Cikkek: 0