Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dunakiliti

DunakilitiTemplom

A községet a felső Szigetköz Öreg-Dunához közeli oldalán találhatjuk meg. A Dunán néhány kilométerre felette kialakított víztározó és zsiliprendszert torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8-10 km-re) fekszik, a Szigetköz csücskében, ott ahol a Nagy-Dunából kiszakad a Mosoni- Duna. A Duna szabályozásának révén fejlődött a térség legjelentősebb településévé.
A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.
Dunakiliti azon községek közé tartozik, amelyről legkorábban szólnak oklevelek. Története visszanyúlik az Árpád- korba. Már a XII. században létezett.
A Kiliti török eredetű szó és kulcsot jelent. A falu elnevezése pedig a folyó (Duna) kulcshelyzetében levő településre utal.
Dunakiliti nevének előtagja is jelzi a Dunával aló szoros kapcsolatát. Dunakilitit a középkorban egy ideig Asszonyfalvának (Freuendorf) nevezték. 
A monda szerint az egyik hadjárat idejében az itt átvonuló német sereg csupán asszonyokat és gyerekeket talált a faluban. A férfiak a magyar seregben szolgáltak. Valami alapján lehet a szájhagyománynak, mert Kiliti német neve még ma is Frauendorf,. A község régi és mai címere a címergyűjteményben látható.
KastélyA falu 1884-ig Pozsony vármegyéhez tartozott, annak is a felső-csallóközi járásban, Somorja székhellyel. Mostohagyerek volt, hiszen voltaképpen azt sem tudta hová tartozik: adóhivatala Pozsonyban, járásbírósága Magyaróvárott, kir. Törvényszéke Győrben.
A Szabadságharc után a Bach-korszakban erőszakosan Moson megyéhez sorolták, majd 1861 után újra Pozsony megyéhez. 1884-ig Kiliti volt a neve, majd Mosonkiliti. 1909-től lett Dunakiliti a neve. A főutcája helyén is a Duna –ág folyt valamikor, lehet hogy az Öreg-Duna folyt ott. A monda szerint a jelenlegi község helyén 2000 évvel ezelőtt az Öreg-Duna kalandozott. Erre a tényre az itt talált leletekből joggal következtethetnek a régészek. 1803-ban az akkori plébános Bognár István kútásás alkalmával a kertjében 3 m mélyen halászeszközöket talált. Az urasági erdőben pedig 6 m mélyen elsüllyedt hajó roncsaira akadtak. 1930-as években kútásás alkalmával gyakran találtak elkorhadt csónakmaradványokat. A község mellett elterülő tavat az 1950-es években még Holt-Dunának nevezték. Légi
Jobbágyközség volt, melynek lakói halászok, favágók, szénégetők voltak. Óriási erdőségeink, már csak töredéke maradt meg. Története során a főúri birtokosai többször változtak. Az 1800-as években megjelent a földművelés és állattenyésztés mellett a gyümölcstermesztés is, de jelentőssé csak a 20. század első évtizedeitől vált.
A Szigetköz legészakibb részén fekvő Dunakiliti a szabályozások révén állandósult Duna-medrek szoros ölelésébe fejlődött a térség egyik legjelentősebb településévé. A folyók hasznosításának kísérletei napjainkig befolyásolják környezeti és mentális állapotát. A mindössze néhány km-rel felette kialakított ún. Dunakiliti víztározó és zsiliprendszer torzóban maradt emlékműve a következetességet nélkülöző szakmai, politikai gondolkodásnak. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól közel azonos távolságra (8-10 km) lévő nagy területen települt községnek közvetlen összeköttetése van a doborgaz-szigeti üdülőparadicsommal, közeli vizei révén maga is kiemelkedő értékű idegenforgalmi terep. (Kisrévi-Dunaág, Mosoni-Duna, szivárgó-csatornák, kavicsbánya-tavak, ártéri /hullámtéri/ Dunaágak)  
Légi.2A Nagy-Duna hullámterében csaknem összefüggő erdőtömb, a Mosoni-Duna kanyargását kísérő galériaerdők értékét-szépségét és a bennük tömegesen nyíló tavaszi virágok nagymértékben növelik. Néhány erdőrészlet fokozottan védett természeti környezet.. A zöldségtermelésre kiválóan alkalmas iszapos homok és dunai öntéstalaj átlagos vastagsága 10-80 cm között ingadozik egy kiterjedt vastag (200-300m) Duna-kavics rétegen. A község területén áthaladó 1408-as és 1407-es közút gyűjtőútként fogja össze Észak-Szigetköz forgalmát.  A község lakosságának korábban stagnáló tendenciát mutató népességstatisztikája a kedvező gazdasági környezet hatására pozitív irányban mozdult el.
Megállt a lakosság elöregedési folyamata, a lakosságszám gyarapodásában a gyermeklétszám növekedése és a bevándorlás egyaránt nyomon követhető. Ez utóbbi kísérőjelenségeként gyarapodik a lakóépületek száma, ugyanakkor jelentős a külföldi érdeklődés is az elöregedett vagy kihalt házak iránt. Ma már mintegy félszáz külföldi tulajdonban lévő házingatlant tartanak nyilván. Zsilipkapuk
A víztározó- és erőműépítés miatt megszűnő tipikus árterek hiányában minimálisra csökkent a ’90 –es évek elején a terület hagyományos vadeltartó képessége. Napjainkban azonban ismét jó vadélő hellyel és nagyobb területtel rendelkezik a település. (A letarolt tározótér újra erdősült.)
Helyi védett értékek Dunakilitiben: Batthyány kastély, Németh villa, Batthyány kápolna 1875-ből, római katolikus templom 1910-ből, 1896-ban ültetett Milleneumi tölgy és a Batthyány kastély kertje. A helyi építési szabályzat kimondja, hogy ezen értékeket eredeti helyükön meg kell őrizni, és a jó karbantartásukat biztosítani kell.