Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lipót

Lipót

A községet 1216-ban egy oklevél említi először. Nevét a falu egy Lipold nevű mosoniMalom-szauna polgártól kapta, aki a település egykori birtokosa volt. 1264-ben IV. Béla adományozta neki a területet. Az 1241-es tatárjárás Lipótot is érintette: a lakók a Duna szigeteire húzódtak, ezzel életüket megmentették, de házaik a hadak áldozatául estek. A falunév a XIV-XV. Századtól több oklevélben is előfordult. 1377-ben pl: Lypolthfalva néven a Héderváry család birtokaként nevezik meg. 1521 után több faluval együtt a Bakicsok kezébe került, majd 1542-ben Héderváry István visszakapta birtokait, így Lipót ismét Héderváry birtok lett. Lakossága a földesurak vallását követve protestáns lett, majd az 1630-as években rekatolizált.
Holt-DunaAz 1848-49-es szabadságharcban Szigetköz népe lelkesen csatlakozott Kossuth seregéhez. Lipótról is számos önkéntes vett részt a schwechati és abdai ütközetben. A falu 1884-ben több községgel együtt Moson vármegyéhez került.
Az elmúlt évszázadokban Lipótot híres halászfaluként ismerték. A szigetközi „vizásokkal” együtt a Lipótiaknak is külön „standjuk” volt a bécsi és pozsonyi halpiacokon. Ősi szerszámokkal, halászbokrokban tömörülve dolgoztak a lipóti halászok. Másik híres foglalkozás az aranymosás volt. Az óvári harmincad vám adatai szerint 1831-ben aranyász élt Lipóton. Ismertek voltak a falu vízimalmai (6 db) és sokan keresték a kenyerüket révészkedéssel, hajóvontatással, hajózással.
A falu életére az 1885-ben megkezdett Duna szabályozás nagy hatást gyakorolt. A lakosság jelentős része foglalkoztatásának megváltoztatására kényszerült: a régi mesterségekkel felhagyva, földműveléssel kezdett foglalkozni. Légi
A II. világháború 17 életet követelt Lipótról. A két világháború hősi halottainak a nevét a templomunk homlokzati részén lévő emléktábla őrzi. Az 1954. évi nagy szigetközi árvíz Lipótot sem kímélte. A falu jó részét romba döntötte. A történelme során így sokadszor kellett újjáépíteni. Jelentős változást, fordulópontot hozott a falu életében 1968-ben fúratott termálkút. A feltörő jó minőségű és magas hőmérsékletű termálvíz, párosulva a község jó természeti adottságaival, lehetővé tette a fejlődés egy magasabb pályára történő állítását.
A faluról
Lakóinak száma: 694 fő
Területe: 1609 ha
Lakások száma. 243
Templom:
A látnivalók közül legelőbb az I. Szent Kelemen pápa vértanú emlékére szentelt, 204 m2 alapterületű templomról kell szólni. A római katolikus templom barokk stílusban épült, 1777-ben.
Milleneumi Emlékmű:
2000-ben, a millennium évében egy emlékművet szenteltek fel a Fő téren. Ugyancsak ebben az évben került sor a millenniumi kettős kereszt felállítására a Barátság-ligetben.
Kápolna:
A község nyugati bevezető szakaszán található az 1854-ben épült kis kápolna.
Holt-Duna Tavak:Fekete gólya
A községet északról határolja a 68 ha területű Holt-Duna, a vízimadarak fészkelő és élőhelye, a vízi és mocsári növényzet igazi paradicsoma. (a Holt-Duna helyett időnként a Morotva-tó kifejezéssel is találkozhatunk) A Holt-Duna partján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Szigetköz Tájvédelmi Körzete tanösvényt alakított ki, esőbeállókkal, pihenőhelyekkel, madár lesekkel. Ugyancsak szép látványt nyújtanak a rehabilitáció utáni tavaink is. A Kengyátó, a Kövecses, a Renyhei-karéj és a Holt-Duna község felöli oldala.
Gólyák és egyéb madarak:
Lipóton hét gólyafészek van, sajnos mindegyiknek nincs lakója. A fekete gólya a község határában elég gyakori, az ártéri erdőkben fészkel. Nagykócsagból néha 50-60 fős csapatot is meg lehet figyelni.
Nagy-Duna:
A Nagy-Duna partja a faluközponttól mintegy másfél km-re van. Nem nyújt olyan látványt, mint az elterelése előtti időszakban, de azért így is látni kell. Ez érvényes a községünktől kb. két km-re levő Dunaremetei valamikori hajóállomásra, ami most emlékhely.
Gesztenyesor:
Érdemes megnézni a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenyefasort. Különösen virágzáskor, május közepe táján nyújt felejthetetlen látványt. Hossza 2800 m. Az embernek az az érzése támad, mintha alagútban közlekedne.